Vajon milyen volt egy gyári munkás élete régen, amikor az ipari elszívás még ismeretlen fogalom volt? Ha vissza tudnánk repülni az 1900-as évekbe és a dolgos mindennapjairól kérdezgetnénk egy gyári dolgozót, egész biztos, hogy órákig tartó panaszáradatot zúdítana ránk.
Szerencsére a mai termelő cégek körülményei nem hasonlíthatók össze a régi idők berendezéseivel. A fejlődés egy sor forradalmi újítást hozott. Az ipari levegőszűrés kiemelt területnek tekinthető, hiszen számos nemkívánatos hatástól kíméli meg mind a cégtulajdonosokat, mind a munkavállalókat. De vajon mik azok a tévhitek, amelyeket nagyon sokan tényként kezelnek a technológiai elszívással, levegőszűréssel kapcsolatban? Ma fényt derítünk hét kulcsfontosságú tévedésre, melyek nemcsak egy gyár hatékony működését akadályozhatják, de akár emberéleteket is veszélyeztethetnek.
1. Az ipari elszívás, levegőszűrés csak a pénzt viszi
Sokan úgy gondolják, hogy a megfelelő elszívóberendezés telepítése csak felesleges pénzkidobás, mivel több kiadást jelent, mint amennyi hasznot hoz. Ez azonban hatalmas tévedés!
Ha csak elképzeljük, hogy régen a füstös ipari csarnokokban milyen sokat kellett szellőztetni ahhoz, hogy a szennyezett levegő kijusson a munkatérből, nyilvánvalóvá válik az energiapazarlás. A pótlásként beengedett levegő nagymértékben rontotta a fűtés hatékonyságát. A korszerű ipari porelszívó berendezések ezzel szemben sok pénzt takaríthatnak meg nekünk.
Hogyan spórolhatunk az ipari elszívás segítségével?
- Nem kell kivezetni a szennyezett levegőt, hiszen az ipari légszűrő-berendezések segítségével megtisztíthatjuk és visszaengedhetjük azt a munkatérbe. Így megspórolhatjuk a felesleges szellőztető berendezések árát és lényegesen csökkenthetjük a fűtési költségeket.
- Minimalizálhatjuk a selejt mennyiségét és a szükségtelen gépállási időt is. A megfelelően kiválasztott és telepített levegőszűrő berendezés segítségével ugyanis nem kell aggódnunk gyártósorunk hibátlan és folyamatos működése miatt. Hiszen a szálló por, olajköd, füst stb. nem fog többé fennakadást okozni.
- Sokkal kisebb az esélye annak, hogy a munkavállalóink megbetegednek. Ugyanis tiszta levegőn és huzatmentes környezetben dolgozhatnak minden nap.
- Jelentősen javulhat cégünk termelékenysége. A Szingapúri Nemzeti Egyetem tanulmánya szerint a szennyezett levegőn dolgozó gyári munkások termelékenységének csökkenése már 25 nap elteltével is egyértelműen mérhető volt. Sőt, a Dél-kaliforniai és a Kaliforniai Egyetem 10 éves kutatása alapján kijelenthetjük, hogy amennyiben a szálló por csupán 5 mikrogramm/köbméterrel nő egy gyárban, a munkavállalók termelékenysége 3 %-kal csökken. (Ami óránként nagyjából 21 centet jelent.)
- Az ipari elszívás/levegőszűrés megoldásával a váratlan környezetvédelmi ellenőrzéseknek nyugodt szívvel nézhetünk elébe. Így ugyanis minden jogszabálynak megfelelünk majd.
- Munkavállalóink egészségének megőrzése mellett az sem mellékes, hogy minimalizálhatjuk az egészségkárosodást okozó kártérítési pereket, illetve az ezzel járó milliós kártérítési kötelezettségek sem okoznak több álmatlan éjszakát.
2. Az ipari/technológiai elszívás csak kényelmi plusz
Néhányan úgy vélik, hogy a technológiai elszívóberendezés telepítése szinte luxus az adott üzemben, még akkor is, ha a fent megnevezett előnyökkel tisztában vannak. Semmi esetben sem beszélhetünk azonban csupán kényelmi pluszról. Hogy miért?
Rengeteg tanulmány mutat rá arra, hogy a szennyezett levegő akár tragédiához is vezethet. A tűzveszélyes porok, vagyis általánosságban a gyúlékony közegek felelősek a halálos kimenetelű üzemi balesetek egyre növekvő számáért világszerte. Nem véletlen, hogy az utóbbi 10-20 év úgy vonult be az ipari biztonságtechnika történelmébe, mint a tűzveszélyes porokra vonatkozó szabályalkotások és módosítások korszaka.
Az ipari elszívás hiányából fakadó tragédiák
Az Amerikai Biztonsági Mérnökök Társasága (ASSE) által közzétett értekezés számos biztonsági kérdést tárgyal annak érdekében, hogy csökkenhessen a halálos kimenetelű balesetek száma. A tanulmány szerint 2010-ben 51 gondatlanságból származó halálesetet jelentettek. Ezeknek a robbanásoknak a nagy részét gabonaszemek vagy gabonaporok okozták.
A Chemical Safety Board szerint csak 2006 és 2017 között 111 olyan – éghető porokhoz köthető – baleset következett be amerikai gyárakban, melyek 66 ember életét követelték. Egy másik értekezés a robbanásveszélyes porokra vonatkozó információk hiányosságát, és az ezzel kapcsolatos balesetek körülményeit, illetve a nem kielégítő adatbázist tárgyalja. A 2006-ban íródott „Éghető Porok Veszélyeinek Tanulmánya” című értekezés három hasonló eseményt vizsgál, melyek mind 2013-ban történtek. Az író döbbenetes felismerésre jut. Egyetlen ügynökség sem vezetett nyilvántartást a baleseteket kiváltó okokról, sőt, még csak a számukról sem. Így ezeknek az eseményeknek a száma sokkal magasabb lehet, mint ahogy azt sokan gondolják. A kiváltó okok pedig főként a gyújtóforrással lehetnek összefüggésben.
Hol lehet ilyen balesetekre számítani és mit tehetünk ellenük?
Főként a fém-, élelmiszer-, fa-, gumi-, műanyag- és gyógyszeriparban a leggyakoribbak az éghető porok által okozott robbanások. Mindez arra világít rá, hogy az üzemeknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk az éghető porral végzett munka veszélyeire. Ezek a tragikus balesetek természetesen csak akkor következhetnek be, amennyiben a gyúlékony anyagokat nem megfelelő biztonságú ipari berendezésekkel kezelik a termelési folyamatok során.
Az ipari elszívás/levegőszűrés megoldása, vagyis az optimális levegőszűrő-berendezés kiválasztása és telepítése ezért elengedhetetlen része egy biztonságosan és szabályosan működő gyár életének. Érdemes minden esetben olyan szakemberek segítségét kérni, akik a robbanásbiztonság technikai elemzését, zónabesorolást és a kivitelezést egyaránt vállalják.
3. A technológiából adódó por nem olyan veszélyes
Van egy rossz hírünk: nemcsak a rosszul megválasztott szellőztetési módszerből eredő huzat okozhat kisebb-nagyobb egészségügyi problémát a munkavállalóknál, hanem a technológiánkból adódó por is. A hegesztés során például veszélyes, lebegő szennyeződések szabadulnak fel a feldolgozóipari és gyártólétesítményekben. Ezek a szállórészecskék 0,1 – 0,5 mikron átmérővel rendelkeznek. Összehasonlításképpen, az emberi hajszál 100 mikron átmérőjű. Vagyis ezek az apró részecskék még a vírusoknál is kisebbek. Márpedig minél kisebb egy részecske, annál könnyebben jut a tüdőn keresztül a véráramba. Ez azért rossz hír, mert ezek az igen apró részecskék rendkívül mérgező anyagok. Nem véletlen, hogy törvényi szabályozás korlátozza a jelenlétüket a gyárakban. S hogy milyen tüneteket okozhatnak?
Ipari elszívás híján irritálhatják a szemet, az orrot és a torkot. De belélegzésük sok esetben akár hosszan tartó, influenzaszerű tünetekhez is vezethet. Extrém esetekben gyomorfekélyt, vese- és idegrendszeri károsodást is okozhat a hegesztési füst. Olyan toxikus fémeket is tartalmazhat, mint például a króm vagy a mangán. Utóbbi például komoly neurológiai problémákat okozhat, melyek hasonlítanak a Parkinson-kórhoz. A króm pedig erősen rákkeltő anyagként ismert.
Olajköd: az alattomos gyilkos
Érdemes tudni, hogy az olajköd is komoly egészségügyi aggályokat vet fel a modern gyártási környezetben. Olajköd alatt a felmelegített olaj vagy emulzió (víz és olaj keveréke) gőzeit értjük. Rengeteg szakma, így a modern fémmegmunkálás (esztergálás, fúrás, marás stb.) is elképzelhetetlen megfelelő kenő- és hűtőanyag nélkül. Ezen felhasznált anyagokból a megmunkálás során – részben a hőmérséklet, részben a mechanikus hatások által – olajköd képződik, mely megfelelő ipari elszívás nélkül közvetlen veszélyt rejt magában, a dolgozók és a munkakörnyezet számára egyaránt.
Olyan vegyi anyagokat tartalmazhat, melyek irritálják a bőrt, a szemet, az orrot, a torkot és a tüdőt. A termikus folyamatok létrehozhatnak a mikronnál is kisebb porlasztott részecskéket, amelyet könnyen belélegezhetnek a dolgozók. Attól függően, hogy a munkavállaló milyen kémiai környezetben érintkezik a folyadékkal, számos súlyos betegség fenyegeti. A hosszabb ideig tartó belélegzés okozhat akár asztmát vagy krónikus bronchitist is. És ha ez még nem lenne elég, a dolgozók egészségét ezenkívül még a különböző ködökben megtalálható mikroorganizmusok, gombák is veszélyeztetik.
Amikor a gyár csúszdaparkká változik
Az olajköddel kapcsolatban sajnos arra is gondolni kell, hogy lerakódhat a különböző felületeken, olaj- és zsírréteget alkotva. Ez pedig nemcsak a munkavállalókra és az ügyfelekre nézve tesz rossz benyomást, de vígjátékba illő elcsúszásokhoz is vezethet. Az ebből következő sérülések pedig már a legkevésbé sem viccesek…
Ezért rendkívül fontos, hogy ezen káros anyagok megfelelő gyűjtésével és szűrésével csökkentsük a lehetséges egészségügyi kockázatokat. Szerencsére a megfelelő technológiai elszívás és levegőszűrés ezekre a problémákra is tökéletes megoldást nyújt.
4. Munkavállalóim egészsége lelkiismereti kérdés
A megfelelő ipari elszívás hiányából eredő, a munkavállalók egészségi állapotát veszélyeztető tényezőket most már jól ismerjük. Azonban, ha ez sem győzött volna meg minket a megfelelően működő elszívóberendezések fontosságáról, érdemes szemügyre vennünk a hatályos jogszabályokat is. De vajon melyik rendeletről van szó és mit foglal magában pontosan?
Hogy ne kelljen órákat böngészéssel tölteni, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, melyek a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben találhatóak. Ez a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szól. Eszerint „zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.” Továbbá a „szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell az állandó, hatékony működőképességüket.”
Ipari elszívás, levegőszűrés – nem akárhogy
Ha a fenti szabályok nem lennének elegek, jó ha tudjuk, hogy a rendelet szerint mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni többek között a tevékenység és a technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag mennyiségét és a helyiség légtérfogatát is. A szellőztetés céljára szolgáló rendszereket tisztán kell tartani. A lerakódott szennyeződéseket késedelem nélküli el kell távolítani. Meg kell akadályozni a szennyezőanyagok felkavarását is, illetve meg kell előzni a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulását.
Sőt, a technológiai elszívás fogalmával kapcsolatban még az is meg van határozva, hogy honnan vegyük a levegőt, amely az elszívott levegő pótlására szolgál. Ezt „a szennyezőanyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól (közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni. A tető felett elhelyezett levegővétel esetén biztosítani kell, hogy a légbeszívó és kibocsátó nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz minőségű víznek megfelelő víz használatával nedvesíteni kell. A levegő minőségének biztosításához figyelembe kell venni a környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályban előírtakat, ezért amennyiben szükséges, a beszívott levegőt tisztítani kell.”
Kötelezettségek, melyekről jó, ha tudunk
Az ipari elszívás megoldása további követelményeket vet fel. A jogszabály szerint ugyanis „a szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről.” Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Fontos tudni azt is, hogy „a szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó jogszabályban meghatározott időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel kell ellenőrizni.”
Kulcsfontosságú tehát, hogy tudomásunk legyen a fenti jogszabályokról és hogy be is tartsuk őket. Hiszen komoly következményei lehetnek az akár gazdasági megfontolásból hozott, rossz döntéseknek.
5. Az ipari elszívás és a munkaerő-elvándorlás között nincs kapcsolat
Az imént említett jogszabályok, illetve a munkavállalók egészségének figyelmen kívül hagyása olyan további problémákhoz is vezethet, amit talán nem is gondolnánk. Vezetőként bizonyára tisztában vagyunk munkavállalóink tudásával, értékével. Tudjuk azt is, hogy elvesztésük hatalmas károkat okozna a vállalatnak. Egy új kolléga toborzása rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Ha pedig egy kisebb csoda folytán sikerül találnunk egy jó szakembert, még mindig gondolnunk kell arra is, hogy a betanítása ugyancsak rengeteg idő, pénz és energia.
Mindennek ellenére az optimális ipari elszívás hiányát és a felmondásokat sokan nem állítják párhuzamba. De gondoljunk csak bele: ha a kollégák úgy érzik, hogy olyan cégnél dolgoznak, amelyik szívén viseli az európai szintű munkakörülmények biztosítását, akkor jó eséllyel megbecsülik azt. Ellenkező esetben a kvalifikált munkaerőnek nem esik nehezére olyan új munkahelyet találnia, ahol adottak a körülmények a komfortos munkavégzéshez.
Ha tehát el szeretnénk kerülni a felmondásokat, fontos, hogy kivívjuk munkavállalóink megbecsülését. A megfelelő ipari elszívóberendezés telepítése lehetővé teszi, hogy olyan környezetben dolgozzanak, ahova szívesen járnak be nap mint nap. Nekünk pedig nem kell rettegnünk attól, mikor veszítünk el egy pótolhatatlan szakembert.
6. Technológiai elszívás: bármilyen szűrő megteszi
Most már tudjuk, hogy az technológiai elszívók alkalmazásával egészséges munkakörnyezetet biztosíthatunk a munkavállalóknak, betarthatjuk az összes ránk vonatkozó jogszabályt, búcsút inthetünk a felmondások által okozott károknak, pereknek és jelentősen javíthatjuk cégünk termelékenységét. Az elszívóberendezés, levegőszűrő kiválasztása ugyanakkor számtalan kérdést vethet fel. Hogyan tegyük ezt? Melyik típus biztosítja majd a munkakörülmények tényleges javulását? Hogyan kell a rendszert karbantartani? Vajon megfelelő lesz az elszívás hatásfoka?
Itt érdemes elgondolkodni egy pillanatra. Az egy dolog, hogy van nekünk egy minőségi, jól kiválasztott levegőszűrő berendezésünk, de ennek a berendezésnek a megszűrendő levegőt meg is kell kapnia. Vagyis a berendezésnek a port, füstöt, ködöt a lehető legnagyobb hatékonysággal kell elkapnia, hogy legyen mit megszűrnie, de ne is szívja túl a rendszert, nehogy pl. a tasakba fűszerpor kerüljön. Ezért rengeteg dologra figyelnünk kell, különben nem lesz hatékony a rendszerünk.
Ha a fenti kérdéseket illetően részletes kutatást végzünk a válaszok megtalálása érdekében, egész biztos, hogy találkozunk univerzális megoldásokkal is. Ezek a berendezések első látásra kézenfekvőnek tűnhetnek, hiszen többféle elszívó funkcióval rendelkeznek. Bevethetjük őket például forrasztási gőzök, csiszolati porok vagy hegesztési füst ellen is. De akkor miért nem jó ötlet az univerzális megoldás, ha hatékony technológia elszívás, levegőszűrés a cél?
Speciális probléma – speciális szűrő
Ezeknek a berendezéseknek a legnagyobb hátrányuk, hogy nem képesek az ipari elszívás feladatát akkora hatékonysággal ellátni, mint az adott munkatípusra „szakosodott” speciális elszívórendszerek. Gondoljunk csak bele: a háziorvosunk is maximum csak dísznek lenne ott, ha netán sürgős agyműtétre lenne szükségünk. Ahogy minden betegség más-más szakorvosi ellátást igényel, a forrasztási, csiszolási és hegesztési füstök, porok szemcséi sem azonos méretűek, így a tökéletes, vegytiszta szűréshez más-más szűrőtípus való. Például egy üzemi konyha elszívó is teljesen eltérő feladatokat lát el, mint a hegesztőüzembe szánt társa.
Érdemes ezért mindig profi szakember véleményét kikérni, hogy üzemünkben pontosan milyen elszívóberendezés biztosítja majd az optimális megoldást. A legjobb, ha személyre szabott ajánlatot kérünk minden esetben. Válasszunk olyan céget , amely nemcsak megtervezi, de ki is vitelezi a munkát, kulcsrakész megoldást nyújtva, rendszergaranciával.
7. A kényelmi funkciók mindig hasznosak
Ha úgy érezzük, az ipari elszívás témaköre már nem tartogat számunkra több megválaszolatlan kérdést, a végső döntés előtt biztosan vár még ránk egy utolsó dilemma. A berendezés kiválasztásánál ugyanis könnyű abba a hibába esni, hogy halmozzuk a kényelmi funkciókat. Úgy érezzük, hogy – ha már úgyis sokat költünk – a rendszernek „tökéletesnek” kell lennie. Legyenek rajta például különféle érzékelők, kezelőszervek és telítettségjelzők is. De megéri vajon ezekre a kényelmi funkciókra ennyi pénzt költeni?
Még mielőtt rábólintanánk az adott ajánlatra, fontos tudnunk, hogy ezek a plusz funkciók gyakran csak a meghibásodások forrásai. Az ipari elszívó gyakran leállhat üzemzavar miatt. A felesleges karbantartások pedig jelentős mértékben zavarják a termelést. De ennél jóval banálisabb oka is lehet annak, hogy bizony feleslegesek ezek a kényelmi funkciók. Ha ugyanis belegondolunk, hogy ezekre a berendezésekre por és szennyeződésanyag fog szállni az üzemünkben, egyértelművé válik, hogy óhatatlanul porosak lesznek az érzékelők és a kijelzők is. Így senki nem fogja látni őket. Ezért a legegyszerűbb, ha olyan megoldást választunk, amely leginkább a fő feladatra, vagyis a szennyeződések elszívására fokuszál. Így a meghibásodások esélyét is minimalizálhatjuk. Hogy ne érjen minket meglepetés, érdemes olyan szakember segítségét kérnünk, aki sokéves tapasztalata alapján a legjobb megoldást tudja ajánlani és kivitelezni számunkra.
Ipari elszívás: bízzuk profikra!
Ha átgondoljuk a fenti tévhiteket, világossá válik, hogy az ipari elszívás kardinális pont egy üzem életében. Legyen szó vegyipari vagy nagykonyhai elszívóberendezések telepítéséről, egy elszívórendszer tervezését komplexen kell vizsgálni, az adott helyiség paramétereit is figyelembe véve. Magyarországon sajnos tény, hogy ötből négy ipari elszívóberendezést forgalmazó cég nem törődik azzal, hogy hová is kerül a terméke. A lényeg, hogy eladjon. Például meg sem vizsgálja, hogy az adott helyiségben van-e elégséges légutánpótlás. Ez azért fontos, mert az elszívóberendezés nem tud mit elszívni, ha nincs megfelelő légutánpótlás. A hatékony működésnek pedig ebben az esetben búcsút inthetünk. Ahogy az ablakon kidobott pénzünknek is…
Ezért rendkívül fontos, hogy az ipari elszívás megoldását – kereskedők helyett – mindig mérnöki és kivitelezési szaktudással rendelkező cégre bízzuk, akik minden kérdést komplexen együtt kezelnek: hogyan lehet a szennyeződést elkapni, melyik a leghatékonyabb szűrőberendezés és rendszer hogyan viszonyul az épület meglévő légegyensúlyához. Utóbbi ugyanis pontosan és gyorsan felméri, mire is van szükségünk a legnagyobb hatékonyság elérésének érdekében. Ha gondosan és precízen megtervezett rendszer kerül telepítésre az üzemünkben, nemcsak munkavállalóink egészségét óvjuk meg, de cégünk pénztárcáját is.
